– Hála istennek, jobban vagyok. A jogosítványomat is meghosszabbították, ami azért is nagy öröm, mert terhet vehetek le a férjemről, aki hónapok óta furikázott mindenhová. Hálával gondolok a gyógytornászomra, Alexandrára, aki legjobb tudása szerint törődik velem – válaszolta a Nemzet Művésze, aki egy éve szenvedett balesetet.
Hármas válltörése nem akart rendesen összeforrni, orvosa ezért javasolta a protézist. Az operáció remekül sikerült, így a művésznő egy év kihagyás után legalább tervezgetheti a visszatérést.
– Ha majd felépültem és megtalál egy feladat, ami érdekel, azt vállalni fogom. Végigjátszottam a világ és a magyar irodalmat. Nem lehet és nincs is hiányérzetem, de Füst Milánnak is igazat kell adnom: „Ha megrázna még egy jó vihar, talán még lángban állanék”– idézte a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki tavaly március óta nem lépett a világot jelentő deszkákra.
Béres Ilona nem számított az életműdíjára.
– Simogatásnak érzem, de bevallom, amikor először megkerestek, igencsak meglepődtem, hiszen színházban jóval többet játszottam. Évtizedeken át nem is nagyon forgathattam – vázolta Béres Ilona, az Egy szerelem három éjszakája 1967 februári forgatására utalva.
Ízületi problémái lettek a dunai csónakjelenet után, és kártérítési pert indított a filmgyárral szemben, ami miatt mellőzötté vált a pártállami Magyarország filmgyártásában. – De elértem, hogy minden színész biztosítva legyen a forgatásokon – tette hozzá jogos büszkeséggel.
– A nagyon régi filmjeimet ma már úgy nézem, mintha nem is én játszanék bennük, hanem a képzeletbeli unokám. Mintha már nem sok közöm lenne ahhoz a kislányhoz, aki az Aranyember, avagy A kőszívű ember fiai filmváltozataiban téblábol – mosolygott, de elismerte, ezek a 60-as évekbeli alkotások tették országosan ismertté.
További bulvárhírekért keresd fel a Blikk.hu oldalát.